Suhai-Hodász Gábor pszichológus válaszolt a szülési alternatívákhoz kapcsolódó kérdéseinkre.

- 100-150 évvel ezelőtt az asszonyok nagy többsége otthon szült. Azután jött az orvostudomány, a technika robbanásszerű fejlődése és vele az általános közvélekedés, kórházban kell szülni, a megfelelő feltételek ott biztosítottak. Mi az oka annak, hogy ma, a XXI. században ismét szülési „alternatívákról” beszélünk?

- Az úgynevezett alternatív szülészeti iskolák a XX. század második felében jelentek meg kórházi körülmények között. Ezek közös vonása, hogy a szülés természetes folyamatát hangsúlyozzák, vagyis azt, hogy a magzat kihordása és megszülése alapvetően élettani folyamat, és mint ilyen, különösebb orvosi beavatkozást nem igényel.

Ha az ember valamely testrészében szokatlan fájdalom jelentkezik, először a háziorvosához fordul, majd a háziorvos többnyire valamelyik szakrendelésre irányítja. Mi a szerepe a fájdalom-ambulanciáknak*? Ezt megelőzően érdemes azt is végig gondolni, tulajdonképpen mi a fájdalom, vajon mindig gyógyszert kell bevennünk ahhoz, hogy elmúljék a fájdalom?
A kérdésekre Dr. Magyar Mátyás a Fájdalom Ambulancia alapítója és vezető orvosa válaszol.

A téli szünet után a gyerekek ismét közösségbe – bölcsödébe, óvodába, iskolába – kezdenek járni, és közülük soknak a szülei már előre félnek, mikor taknyosodik be a gyerek, mikor kell ismét otthon maradni vele, vagy a nagyszülőkre bízni őt. A szűnni nem akaró köhögéshez, orrfolyáshoz gyakran fülfájás is társulhat. Ez nem véletlen, hiszen a fül, az orr és a gége a fejben egy rendszert alkotva helyezkednek el, az átjárhatóság közöttük biztosított.
Ha a szülők nem szentelnek időben figyelmet a gyerek gyakori fülfájásra, az később – esetleg majd csak felnőtt korában – komolyabb fülkárosodáshoz is vezethet.
A fül igen bonyolult „szerkezet”. A működésével, zavaraival, gyógyításával kapcsolatos kérdéseket dr. Somi Ildikó gyermek- és felnőtt fül-orr-gége szakorvosnak, - a „Győzelem a nátha felett” c. könyv szerzőjének – tettük fel.

A bőr és a köröm a test felületének kültakarója. Bőrünk érzékeny felület, amely külső hatásokra, - napfény, hőmérséklet, bogár csípése, - vagy akár lelki, pszichoszomatikus hatásokra akár súlyos, fájdalmas reakciókkal válaszol.
A köröm növekedése kézen 0,5-1mm, lábon 0,2-0,5mm hetente, azaz körömlemez a kézen kb. fél év, lábon 1-1,5 év alatt újul meg. A kézkörmök vékonyabbak, mint a lábkörmök. Elváltozásai akár más betegséget is jelezhetnek. A témában Dr. Nagy Zsuzsa bőrgyógyászt kérdeztük.