Szakértőket kérdeztünk...

Itt a nyár, felnőttek, gyerekek a jó időt és a szabadságot kihasználva a nap legnagyobb részét a szabadban töltik. A nyári melegnek lehetnek kellemetlen mellékhatásaik is, ezek közé sorolhatjuk a különféle bogarak – hol veszélytelen, de akár életveszélyessé is válható – csípéseit.
Ezekről kérdeztük dr. Körmendy Miklóst, a Szent Imre kórház bőrgyógyászatának vezető főorvosát.

Bővebben ...

Dr. Fekete Ferenc urológus szakorvost a Magyar Szexuális Medicina Társaság vezetőségi tagját kérdeztük az idősödő férfiakat érintő problémákról
- Az elmúlt hetekben a koronavírus-pandémia okából sokan dolgoztak, - dolgoznak még ma is - otthon, home-office üzemmódban, így talán több idő jut a magánéletre. Ha valakinek éppen ebben az időszakban potencia-problémája volt, van, és Önhöz, a klinikához fordult, hogyan lehetett neki segíteni?

Bővebben ...

Március van, közeledik a tavasz, de még mindig küzdeni kell az ilyenkor jelentkező fertőzéses betegségek ellen. A téli vírusok elleni védekezést nem ősz végén, tél elején kell elkezdeni. Egész évben erősítenünk kell immunrendszerünket. A vírusok, baktériumok legyőzéséhez szükséges erős védekezőrendszert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, de tény, hogy még most is meg lehet tenni az óvintézkedéseket.
Beszélgető társunk Dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

Bővebben ...

A stressz közismert fogalom. Mindenki találkozott már vele, tapasztalta a saját bőrén, ki rövidebb, ki hosszabb ideig. Vannak, akik szinte állandóan küzdenek vele és hatásaival. A téma kapcsán a stresszről, a kiváltó okokról és a következményekről Prof. Dr. Faludi Gábor egyetemi tanárral, az MTA doktorával, pszichiáterrel beszélgettünk.
­- Köszönjük Professzor Úr, hogy vállalta az interjút. Mióta használjuk a stressz kifejezést, hogyan lehet definiálni? Betegség?
­- A "stressz" kifejezést (a latin stringere-ből, angolul: "szorosan húzni„) az 1920-as évek előtt főleg a fizikában használták, utalva egy anyagra kifejtett erő belső eloszlására, amely feszítőerőt eredményez. Az 1920-as és a 30-as években terjedt el biológiai és pszichológiai kutatói körökben, hogy alkalmanként ezt a feszítőerőt, mint betegséget okozó mentális feszültséget vagy káros környezeti tényezőt írták le. Walter Cannon amerikai élettan professzor 1926-ban rámutatott a stressz szerepére, mint olyan külső tényezőre, mely megszakíthatja a szervezet úgynevezett homeosztázisát(1), de mint élmény magyarázata akkor még hiányzott a szakértői és a laikus gondolkodásból.

Bővebben ...