Szülési alternatívák
Suhai-Hodász Gábor pszichológus válaszolt a szülési alternatívákhoz kapcsolódó kérdéseinkre.
- 100-150 évvel ezelőtt az asszonyok nagy többsége otthon szült. Azután jött az orvostudomány, a technika robbanásszerű fejlődése és vele az általános közvélekedés, kórházban kell szülni, a megfelelő feltételek ott biztosítottak. Mi az oka annak, hogy ma, a XXI. században ismét szülési „alternatívákról” beszélünk?
- Az úgynevezett alternatív szülészeti iskolák a XX. század második felében jelentek meg kórházi körülmények között. Ezek közös vonása, hogy a szülés természetes folyamatát hangsúlyozzák, vagyis azt, hogy a magzat kihordása és megszülése alapvetően élettani folyamat, és mint ilyen, különösebb orvosi beavatkozást nem igényel.
Ha az ember valamely testrészében szokatlan fájdalom jelentkezik, először a háziorvosához fordul, majd a háziorvos többnyire valamelyik szakrendelésre irányítja. Mi a szerepe a fájdalom-ambulanciáknak*? Ezt megelőzően érdemes azt is végig gondolni, tulajdonképpen mi a fájdalom, vajon mindig gyógyszert kell bevennünk ahhoz, hogy elmúljék a fájdalom?
A téli szünet után a gyerekek ismét közösségbe – bölcsödébe, óvodába, iskolába – kezdenek járni, és közülük soknak a szülei már előre félnek, mikor taknyosodik be a gyerek, mikor kell ismét otthon maradni vele, vagy a nagyszülőkre bízni őt. A szűnni nem akaró köhögéshez, orrfolyáshoz gyakran fülfájás is társulhat. Ez nem véletlen, hiszen a fül, az orr és a gége a fejben egy rendszert alkotva helyezkednek el, az átjárhatóság közöttük biztosított.
A bőr és a köröm a test felületének kültakarója. Bőrünk érzékeny felület, amely külső hatásokra, - napfény, hőmérséklet, bogár csípése, - vagy akár lelki, pszichoszomatikus hatásokra akár súlyos, fájdalmas reakciókkal válaszol. 

