Miért fontos ma a szájhigiénia?
Tudomásul kell vennünk, hogy a maszkhasználat még hosszú ideig napjaink szükséges és kellemetlen velejárója, ami nehézségekkel és szájunkat illetően bizonyos következményekkel is járhat.
A témáról Dr. Kéményes Nelly fogszakorvost kérdeztük, a régi ismeretség okán tegeződve.
- 2020 tavaszán két hónapig szünetelt a fogorvosi ellátás. Meglátásod szerint hogyan hatott a páciensek fogainak állapotára?
- 2020. március 17. napjától az EMMI korlátozta a fogászati szakellátást, megtiltotta a nem sürgősségi beavatkozások elvégzését és külön rendeletben szabályozta mely kezelések végezhetők el sürgősségi ellátás keretében.
Komoly kihívás elé állította ezzel a szakmát is, de a fogfájós pácienseket is. Tulajdonképp az egyik napról a másikra szinte minden rendelő bezárt. Sokan maradtak ellátás nélkül, folyamatban lévő kezeléseket kellett félbe szakítani. Sajnos a pandémiának köszönhetően olyan fogak is eltávolításra kerültek, amelyek “békeidőben” menthetők lettek volna.
A mi pácienseink abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy igény szerint telefonos egyeztetés alapján biztosítottunk sürgősségi ellátást, illetve a nemzetközi helyzetet követve mi számítottunk a korlátozásokra.
- 2020. május 4. óta más az élet. Mi változott a rendelőben?
- A fogorvosi szakma tipikusan olyan szituációban zajlik, ahol mi a betegtől pár centire, jelentős aeroszol képződés mellett dolgozunk. A fogászat eddig is egy fokozottan fertőzésnek kitett terület volt és szigorú fertőtlenítési eljárásrendet kellett betartani.
Mind a páciensek, mind a kezelést végző személyek védelme érdekében most egy szigorúbb, fokozottabb protokollt vezettünk be (növelve ezzel két kezelés közti időt).
A váróba csak maszkban lehet belépni, az első lépés a kézfertőtlenítés.
A székek számát csökkentettük, hogy a távolságtartás biztosítható legyen.
A váróban elhelyezett újságokat, szórólapokat megszüntettük.
A rendelő és váró levegőjét légtisztító készülékkel folyamatosan fertőtlenítjük és a nap végén ózonos fertőtlenítést végzünk.
Az egyik leginkább szembetűnő változás a védőfelszerelés amiben dolgozunk (védőköpeny, sapka, maszk és plexi védőpajzs).
Természetesen - amint erre lehetőség nyílt - beoltattuk magunkat.
- Hogyan viselik a betegek a változásokat?
- Mára rutinná vált a maszkviselés, kézfertőtlenítés. Ők is, mi is belejöttünk a változtatásokba.
Sokkal fegyelmezettebbek, tudatosak a betegek. Bármilyen enyhe tüneteket észlelnek magukon telefonálnak és elhalasztjuk a kezeléseket.
- A patikában a páciensek panaszkodnak arról, hogy a maszk viselése kapcsán kiszárad a szájuk, bereped a száj szeglete. Találkozol ilyen panaszokkal, vagy inkább a pszichés panaszokra gondoljunk...?
- Igen, természetesen, de a kiváltó okot nem a szájszárazságban látom.
A maszk viselése kapcsán gyakoribb a szájlégzés, a maszk gátolja a nedvesség, a kilégzett levegő párájának a távozását. A szájzug tartósan nyálas, nedves és a felázott területen könnyen megtelepszenek, elszaporodnak a szájban egyébként természetesen jelen lévő baktériumok, gombák és vírusok. Kialakulását még segítheti: vitamin vagy vashiány, legyengült immunrendszer, szájzug nyalogatása, mint rossz szokás, elégtelen szájhigiénia, cukorbetegség, elhasználódott fogsor.
- Lehet-e összefüggés a maszkviselés és az afta között?
- A maszkviselés és az afta között nem, de a koronavírus és az afta között igen.
A szokásosnál gyakrabban jelentkezhetnek afták egy stresszes élethelyzetben, így akár a fertőzéstől való félelem, a járvány miatti létbizonytalanság, egy családtag vagy barát elvesztése stb. kiváltó ok lehet. A legyengült immunrendszer is hajlamosít, így fertőzésen átesetteknél sűrűbben tapasztalom.
- Hogy látod, az emberek szájápolási gyakorlatát mennyire befolyásolta a maszkviselés?
- A kötelező maszkviselés előtt a rossz lehelet, az érintettek számára egy rejtett probléma lehetett, sokszor az illető nem is tudott róla, környezete számára volt zavaró.
Ez most megfordult és sokan szembesültek a saját szájszagukkal.
Azt tapasztalom, hogy az emberek jobban odafigyelnek a fogmosás gyakoriságára, szájvizek használatára illetve gyakrabban keresnek fel ezzel a problémával.
- Mit tanácsolnál most a szájhigiénával kapcsolatban a pácienseknek?
- A járványért felelős SARS-CoV-2 vírus a kilélegzett levegővel, cseppfertőzéssel terjed.
A száj, orr vagy szem nyálkahártyáján keresztül kerül be a szervezetbe. Elhanyagolt szájhigiénia következtében ínygyulladás alakul ki, mely kaput nyithat a fertőzések számára a véráram felé.
A megfelelő szájápolás növeli az ellenállóképességet a koronavírus fertőzéssel szemben.
Fontos a napi kétszeri alapos fogmosás, a fogközök tisztítása fogselyemmel, fogköztisztítóval, a nyelv tisztításáról se feledkezzünk meg. Végül szájvizes öblögetés.
A fogkefét vagy a fogkefefejet 3 havonta szükséges cserélni, felső légúti és egyéb vírusos betegség lefolyása után azonnal cserélje le szájápolási eszközeit.
A műfogsort viselőknél fontos a fogmű rendszeres tisztítása, fertőtlenítése.
A fokozott higiénia nemcsak önmagunknak nyújt védelmet, hanem a körülöttünk élők számára is.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a száj és a torok a vírus bejutásának az egyik kapuja. Ha a szájüreget nem tartjuk karban, nem ápoljuk, fokozottan nő a fertőzés veszélye. Az ápolatlan fogak, a fogínygyulladás a baktériumok táptalaja. Ha a baktériumokat kilélegezzük, azok megtapadnak a maszk belső felületén és elszaporodva, visszafertőzhetik a szájat, a száj körüli bőrt. Szeretném felhívni a figyelmet a maszkok tisztán tartásának, fertőtlenítésének a fontosságára. A MOK (Magyar Orvosi Kamara) iránymutatása szerint
- az egyszerhasználatos maszkokat a levételt követően zárható szemetesládába kell kidobni, ill.
- a mosható textilmaszkokat enyhén klóros, fertőtlenítő vízbe kell áztatni 10 percig, magas hőfokon (60-90 fok) kell kimosni, majd szárítás után az újabb viselés előtt, - hacsak nem műszálas - célszerű ki is vasalni!
Tisztelt Doktornő, kedves Nelly!
Köszönjük az interjút!
Dr. Kéményes Nelly elérhetősége
06 70 340 7852
Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona