A tejfogak ápolásával kezdődik… - interjú
A fogak ápolását nem lehet elég hamar elkezdeni. Ezért már kisgyermek-korban kritikus, hogy megtanítsuk a legkisebb családtagokat is a fogkefe helyes használatára. Bár a tejfogak a fogváltással kihullnak, de ha a szülő nem követi figyelemmel és befolyásolja a jó szokás kialakulását, felnőtt korban komoly problémákkal kell majd a fog viselőjének szembesülnie. A fogápolás fontosságáról és annak részleteiről Dr. Kasza Barbara fogorvost kérdeztük.
- Kedves Barbara! Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Kérem, röviden meséljen arról, hogy miért az orvosi hivatást választotta és mi befolyásolta döntésében, amikor a fogorvosi pálya mellett döntött?
- Gimnáziumi éveim elején kezdett vonzani ez a hivatás. Mindig élmény volt a saját fogorvosomhoz járni, nem féltem tőle gyerekkoromban sem és mindig kíváncsisággal töltött el, ahogyan dolgozik. Emellett nagyon érdekeltek a művészetek, kiskorom óta zongorázom, festek és különböző kreatív értékteremtéssel foglalatoskodom. Emellett akkoriban a természet-tudományok iránt is érdeklődtem. Ebben a szakmában pedig úgy gondolom a felsoroltak ötvöződnek. Izgalmas szakma, ami kreativitást, roblémamegoldó képességet és sok-sok empátiát igényel. Minden nap újabb esetekkel találja szemben magát az ember, amelyeknek a megoldása igazi kihívás, így mindig változatosak a munkanapok.
- A bevezetésben már említésre került, hogy nagyon hamar célszerű elkezdeni gyermekünket a helyes fogápolásra nevelni. Mivel kezdődik el a fogápolás? Mikor adható a gyermek kezébe először fogkefe?
- Véleményem szerint minél hamarabb megismertetjük gyermekünket a fogápolás eszközeivel, annál nagyobb az esély, hogy a későbbiekben természetesnek veszik és minden napi rutinjuk részévé válik a fogak tisztítása. Szülőként fontos, hogy már az első fogak előbújásakor odafigyeljünk ezek tisztítására. Ilyenkor egy ujjunkra tekert tiszta gézlappal vagy egy ujjunkra húzható kis szilikon kefével letörölhető a kibújt fogakra felrakódott lepedék. A fogzás okozta fájdalmak enyhíthetőek speciális fogíny géllel. Fogkefét először akkor adjunk a gyermek kezébe, ha már az alsó és felső metszőfogak előbújtak. Fogkrém nélkül, játékosan saját kezünkkel vezetve kell megmutatnunk nekik (akár tükör előtt, akár magunkkal szembe állítva), hogyan is zajlik a tisztítás. Erre kiválóak az úgynevezett baba tanuló fogkefe szettek.
- Mire kell figyelni? Milyen a helyes technika? Milyen típusú eszközöket használjunk (fogkefe jellege, fogkrém, esetleg fogselyem)? Milyen gyakorisággal kerüljön sor a fogmosásra?
- Eleinte a gyerekek kevésbé fejlett kézügyessége miatt a cél a fogápolás helyes megismerése. A tényleges feladat és tisztítás nagy része továbbra is a szülőre hárul. Kaphatóak egyébként babafogkefék, amelyek puhább sörtékkel és kisebb fejjel rendelkeznek, színesek, vidám mintákkal, így a kicsiknek valóban élmény lesz a fogmosás.
18 hónapos kortól már beszerezhetünk gyerekfogkefét és gyerekfogkrémet, ekkor célszerű bevezetni a napi kétszeri fogmosást, borsónyi mennyiségű fogkrémmel. A gyerekfogkrémeknek alacsony a fluoridtartalma, így ha le is nyeli a gyermek nem káros a szervezetükre. A helyes mosási technika egyszerű és könnyen elsajátítható számukra, ami a későbbiekben is a helyes fogápolás egyik alapköve lesz. Összezárt fogsor mellett körkörös mozdulatokat kell a fogak külső és belső felszínén végezni, majd a rágófelszínen előre-hátra sepregető mozdulatokkal lehet egyszerűen eltávolítani a felrakódott lepedéket. Ebben a korban célszerű a fogakra gél állagú készítményekkel "védőburkot" képezni. A magas fluorid tartalmú gél erősíti a fogzománcot és ellenállóbbá teszi a fogakat a szuvasodással szemben. Dicséretes, hogy említi, a fogselyem használata elmaradhatatlan része a fogápolásnak (nem csak gyermekkorban!), mivel a fogközökben a leghatékonyabb fogkefe sem tud maradéktalan tisztítást végezni. A fogselymezés technikájának elsajátítása sok időt vehet igénybe, ezért, amíg a gyerekek nem képesek az önálló tisztításra a szülőkre hárul ez a feladat.
- A fogápolás mellett nem elhanyagolható a szerepe az étkezésnek. A táplálkozás során mit szükséges preferálni és mi kerülendő?
- A táplálkozás és fogszuvasodás közti kapcsolat régóta bizonyított. Olyan ételeket érdemes kerülni, amik csökkentik a száj pH-értékét, vagyis kedveznek a kariogén (szuvasodást elősegítő) baktériumoknak, mint a cukros édességek, üdítők. A mono- és diszacharidokat érdemes cukorpótlókkal helyettesíteni (xilittel és szorbittal), ugyanis ezeket a szénhidrátokat a szájban lévő baktériumok egyáltalán nem, vagy csak kismértékben képesek lebontani. Kerülendőek továbbá az olyan "nasik" (például a karamella és chips), amik beragadnak a fogak rágófelszínébe, ahol kevésbé hatékony fogmosás eredményeként huzamosabb ideig hajlamosak megmaradni, károsítva ezáltal a fogakat.
A felsorolt károsító tényezőktől eltérően a tej a casein-, kalcium- és foszfortartalma miatt antikariogén hatású, azaz védőfelszínt képez a fogakon. A kemény sajtok és zöldségek fogyasztása is stimulálja a nyáltermelést és a zsíros állaguk bevonja a fogak felszínét, ezáltal csökkentve a fogszuvasodást, akárcsak a fluoridos fogkrémek. Emellett kutatások bizonyították a cukormentes rágógumik fogyasztásának jótékony hatását, amik fokozzák a nyáltermelést és helyreállítják a száj pH-értékét, javasolt az étkezések után alkalmazni.
Összességében elmondható, hogy próbáljunk meg a gyerekek esetében a napi háromszori főétkezésre szorítkozni, kerüljük az ezek közti nassolást és minden esetben gondoskodjunk az étkezések utáni fogmosásokról.
- A gyerekek többségének egyik legnagyobb félelme a fogorvos. Hány éves kortól célszerű elkezdeni rendszeresen szakorvoshoz vinni a gyermeket? Mik a leggyakoribb panaszok, milyen módon történik a megelőzés?
- Amint a tejfogak előtörtek (körülbelül 2 éves kor körül), tegyük meg az első látogatást a fogorvosnál. Ilyenkor a gyermek megismerkedhet a rendelő hangulatával, az orvosával és hogy mivel is jár egy fogorvosi vizsgálat. Fontos, hogy szülőként a saját rossz élményeink és félelmünk ne befolyásolja gyermekünk vizsgálathoz és kezeléshez történő hozzáállását. Célszerű olyan kifejezések használatát kerülni, amelyek a gyerek félelmét erősíthetik (például "...nagyon fájni fog!", ".....csak kicsit fognak bántani!"). Fontos megértetni velük, hogy a fogorvos látogatása a megelőzést szolgálja, hogy a későbbiekben ne kelljen gyakran az orvosnál vendégeskedni.
Rendszerességet tekintve félévente érdemes ellátogatni a fogorvoshoz ellenőrzésre. Megelőzésként gyakran alkalmazott eljárás az úgynevezett barázdazárás, ami a fogak felszínén lévő mélyedések tömőanyaggal történő feltöltését jelenti. Így a beavatkozás eredményeként a későbbiekben kisebb a szuvasság kialakulásának az esélye. Természetesen tejfogak esetében, ha már esetleg kialakultak szuvasságok, akkor ezeket szintén minden esetben be kell tömni, akárcsak a maradófogakat. Általános tévhit miszerint a tejfogak nem igényelnek tömést. Nem elhanyagolható tény, hogy ha ezek kezelése elmarad, az komoly gyulladást okozhat a fog belsejében, ami a gyermekek számára nagy fájdalommal jár.
- A maradófogak kibújását követően azok szabályosságának nem csak esztétikai, de egészségügyi jelentősége is van. Mikor időszerű a fogszabályozás? Valóban jobb előbb, mint később?
- A korábban már javasolt félévenkénti ellenőrzések nagy előnye, hogy az általános- vagy gyermek fogorvosnak folyamatosan lehetősége van követni a fogazat állapotát és alakulását, így meg tudja állapítani, hogy szükséges-e a kis pácienst fogszabályzó szakorvoshoz küldeni. Érdemes már korai váltófogazatban (8-9 éves korban) elkezdeni a fogszabályzó kezelést, mivel ekkor még befolyásolható az állcsontok növekedése és a fogak előtörésének helyzete. Ezáltal elkerülhető a későbbiekben az esetleges állcsontortopédiai kezelés.
Váltófogazat idején (6-12 éves korban), már általában kivehető készülékkel zajlik a szabályozás, amit minimum napi 14 órában viselniük kell gyereknek az eredményes kezelés érdekében. A későbbiekben lehetőség van állandó készülék felhelyezésére.
- A gyermekkorban első számú szerepe van a játéknak és a sportnak. Ilyenkor a testi épség mellett veszélyben lehetnek a fogak is. Mennyire gyakoriak a fogbalesetek, milyen jellegű sérülések fordulnak elő? Mi ilyenkor a teendő?
- A gyermekek sportolás és játékok közben sok sérülést szenvedhetnek el, ami az arcot, szájüreget és a fogakat is érintheti. A leggyakrabban előforduló sérülések - amelyek a tej- és maradófogazatot érinthetik - a fogak repedése, törése, illetve a sérült fogak kihullása. A repedések és törések kezelését tekintve fontos szempont, hogy mekkora mértékben sérült az adott fog, rongálódott-e a pulpa (a fog belsejében található ér- és idegköteg), amennyiben ilyen eset áll fent a fogorvosnak ezeket a fogakat gyökérkezelni kell a megtarthatóság érdekében. Ha pulpa sérülés nélkül történt a baleset, akkor elegendő töméssel helyreállítani a fogat, vagy ha csak felületi sérülésről van szó, akkor elegendő az érdes felszínt elsimítani.
Előfordulhat még a traumás sérülést követő úgynevezett avulzió, ami a fog baleset során történő kiesését jelenti. Ha ilyen eset maradó foggal történik, akkor azt megőrizve egy megfelelő tároló közegbe helyezve, lehetőleg egy órán belül siessünk a fogorvoshoz, aki jó eséllyel még képes replantálni (visszaültetés) a kihullott fogat. (Megfelelő tároló közeg lehet a HBSS-oldat, a Hank kiegyensúlyozott sóoldat, egyszerű eszközként a háztartásokban a tej, végső esetben pedig a saját nyál. Kerüljük a csapvízben vagy szárazon tárolást, mert ezek csökkenthetik visszaültetés sikerességét.)
Tisztelt Doktornő, kedves Barbara! Köszönjük, hogy rendelkezésre állt. Sikeres karriert és jó egészséget kívánunk!
Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi szakújságíró